CEGLÉD BARÁTAINAK KÖREKossuth Lajos ceglédi toborzó beszédének 134. évfordulóján, 1982. szeptember 25-én alakult meg Cegléd első civil szervezete azzal a céllal, hogy a helyben lakókkal és az elszármazottakkal együtt összefogja a város gazdasági és szellemi értékei iránt érdeklődőket, tenni akarókat. Működésünk politikamentes. Évente két alkalommal szervezünk találkozót tagjainknak, melyek lehetőséget kínálnak a város és megújuló intézményeinek megtekintésére, a környező települések kulturális és épített örökségének megismerése, az emlékek felidézésére, baráti beszélgetésekre. Minden év szeptemberében tartjuk nyilvános közgyűlésünket, melyet a város vezetői is megtisztelnek. A polgármester tájékoztatást ad az elmúlt év eseményeiről, a város fejlődéséről, a közeljövő terveiről. Ápoljuk a Kossuth- kultuszt, a közgyűlés zárásaként koszorút helyezünk el a Kossuth-beszéd emléktáblájánál, majd közösen elénekeljük a Kossuth nótát. Megalakuláskor 115 fős tagsággal indultunk, 2002-ben 150 fővel a legmagasabb taglétszámot érte el a baráti kör. Tagjaink között tudhatunk művészeket, egyetemi oktatókat, tudományos szakembereket, pedagógusokat, orvosokat, a média képviselőit, és az értelmiségi "örök ifjakat" is. Így az évek során "színpadunkon" láthattuk Rátóti Zoltán, Balogh Erika, Farkasházi Réka, Baranyi Ferenc, Reményi Tibor, Kassai Franciska, Kovács Kornél, Gór Nagy Mária műsorát, és zenélt nekünk Sárik Péter, valamint Kármán Sándor, dr. Lénárd Béla és dr. Illanicz György triója is. A baráti kör művésztagjai aktív jelenlétükkel formálják és gazdagítják Cegléd pezsgő művészeti életét. Tudományos ismeretterjesztés terén is tevékeny részvétellel népszerűsítjük a tudomány és városunk értékeit. Számos előadás és tagjaink tollából született dokumentum ennek a megörökített nyomata. Cegléd Város Önkormányzata a város 650. évfordulóján a Cegléd Barátainak Köre 5 tagjának- Kármán Sándor, Nagy László Lázár, Sárik Péter, Soltészné Lédeczi Judit, Tóth István - munkásságát Czigle-lánccal ismerte el. Az egyesület első elnöke dr. Csendes Béla, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese volt, 1987-2006-ig pedig dr. Király László, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem kecskeméti kertészeti főiskolai karának főigazgatója töltötte be ezt a posztot. A 2006-os tisztújító közgyűlés Markovics Ferencet (Balázs Béla-díjas fotóművész, fotóriporter, érdemes és kiváló művész) választotta 3. elnökének, aki két ciklus után köszönt le. A 2016-os közgyűlés megválasztotta az egyesület 4. elnökét Koglerné Hernádi Ágnes személyében (aki 17 évet dolgozott a ceglédi kultúra szolgálatában, mint könyvtáros, könyvtárigazgató, majd a Kossuth Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója volt). Jelenleg "Az én könyvtáram" Múzeumi és Könyvtári fejlesztés mindenkinek projekt (EFOP 3.3.3- VEKOP/16-2016-00001) Kutatási, módszertani, képzési és mintaprojektfejlesztési csoportvezetője.
Három kiadványt jelentettünk meg: Ceglédi emlékek, Tisztelet Ceglédnek illetve Az én Ceglédem címmel. A kötetek érdekessége, hogy elsősorban a tagjaink írták meg benne visszaemlékezéseiket a város múltjáról, érdekes eseményeiről és személyiségeiről - vers, próza, grafika és fotó illusztrációval fűszerezve. Szervezetünk kezdeményezésére 2001-ben Cegléd adott helyet a baráti körök első országos találkozójának, amelyen - kb. tízezer főnyi tagság képviseletében - több mint 50 szervezet 100 főnyi tisztségviselője vett részt. Méltóképpen ünnepeltük megalakulásunk 30. évfordulóját. Az egyesület életét, eseményeit bemutató kiállítás mellett cd-n is készíttettünk összefoglalót, mely nagy sikert aratott.
A Cegléd Barátainak Köre szívesen látja tagjai sorában mindazokat, akik érdeklődnek a város mai élete, múltja és jövője iránt, akik új baráti kapcsolatokat keresnek, s elfogadják az alapszabályunkat.
Az elnökség tagjai:
Örülünk megtisztelő érdeklődésüknek.
Cegléd, 2017. Cegléd Barátainak Köre elnöksége |