TÓTH ISTVÁN

 Tóth István fotóművész

Nyáregyházán született, 1923-ban. Édesapja jegyző volt a faluban. Gyermekkorában a rajzolás, farikcsálás érdekelte.
Vaskereskedőnek tanult, de az 1950-es évektől Kecskeméten a Zöldségtermesztési Kutató Intézetnél dolgozott, műszaki ügyintézőként. Feladata csak a fényképezés volt.
Megházasodott, majd a gyermeke fotografálása miatt vásárolt egy fényképezőgépet. Ettől kezdődik a fényképezés iránti érdeklődése. Kezdetben szaklapokat keresett, ahol először olvasott a fotóművészetről, Haller Frigyes tollából. Megkereste az ismert művészt, és ez meghatározója lett az ő művészi pályájának is. Haller szigorú tanító volt. Tőle tanulta meg a képszerkesztés alaptörvényeit, a fény és árnyék összhatását, a tartalom, forma és a technika egységének törvényét. Ekkor kezdte tanulmányozni a képzőművészeti albumokat, különösen Caravaggio művei érdekelték. Haller Frigyes tanácsára kapcsolódott be a nemzetközi kiállításokba, neve hamarosan ismertté vált a különböző fotószalonokban, tárlatokon és kiállításokon.

Cegléden hosszú évekig irányította a Ceglédi Foto Club-ot. Bács-Kiskun megyében a Megyei Fotótanács titkáraként tevékenykedett. A Magyar Fotóművészek Szövetségének alapító tagja.
A világ 9 országában van múzeumban anyaga , pl.: New Yorkban, Sedneyben, Izraelben.
Mára túl van a 100. önálló kiállításán. Több mint 300 nemzetközi díjat mondhat magáénak. Legkiemelkedőbb kitüntetései: 1979 -ben Balázs Béla-díjat kapott; 1980-ban az Évszázad Kivá
ló Fotóművésze kitüntetést New Yorkban vette át; 1984-ben SZOT-díjjal jutalmazták, 1986-ban Érdemes Művész lett; majd 1989-ben a Magyar Köztársaság Képzőművészeti Alapja Nagydíjával ismerték el munkásságát;1995-ben a Magyar Kultúra Napja alkalmából a szakmai megbecsülés, az alkotótársak véleményét megtestesítő diplomájának szövege így hangzik:
A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Képzőművészeti Tagozatának vezetősége Tóth István fotóművésznek kiemelkedő művészeti teljesítménye elismeréseképpen az egyesület 1995. évi díját adományozza.

Tóth István fotóival bejárta a világot: 52 országban, több mint 2200 kiállításon nagyon sok szép elismerést kapott.
Mostanában hallatlanul gazdag képanyagát rendezi. Három másolatot készít mindegyikről. Egyet a majdani Tóth István-emlékháznak szán, egyet megtart magának, egyet vándoroltatni szeretne örök körforgásban.