Vissza az előző oldalra »
GÁL JÓZSEF
Gál József (Cegléd, 1918. ápr.20.-Cegléd, 2003. febr.9.) birkózó Fotó: Ceglédi Sporttörténeti Gyűjtemény
Fuvaros édesapja mellett korán megszokta a nehéz fizikai munkát, de az erős gyermek kezdetben nem is gondolt arra, hogy sportoljon, annyira lekötötte a munka. A Református Elemi iskola kitűnő rendű tanulója volt, de továbbtanulásra nem gondolhatott, várta a munka édesapja mellett. Családi házukkal szemben lakott Zsámboki Pál péksegéd, a Ceglédi MOVE SE egyik legtehetségesebb birkózója.
Ő vitte be az ifjú Gál Jóskát birkózni a MOVE SE szakosztályába. Versenyezni a Levente SE-keretében kezdett, nyert is levente országos bajnokságot. Itt Nagy János tanító - a ceglédi birkózósportot megalapító - Nagy Sándor fia volt az edzője. 1932-től kezdve már tagja a MOVE SE birkózó szakosztályának, ahol Száraz György edző keze alatt gyors fejlődésnek indult. 1934-ben országos ifjúsági bajnok, 1935-ben tagja a magyar bajnokságot nyert MOVE ifjúsági csapatnak. Erről írt a korabeli ceglédi sajtó: "A MOVE nagyszerű ifjúsági gárdájából minden bizonnyal a 17 éves Gál József előtt állnak a legnagyobb lehetőségek. Gálról még sokat fogunk hallani." 1935-ben a ceglédi birkózósport válságba jutott: megalakult az önálló Vasutas Sport Egyesület és a biztos megélhetést, nyugdíjas állást nyújtó MÁV-sportegyesületbe átigazolt a birkózók jelentős része. Gál megmaradt a MOVE versenyzőjének. "A vasutasok lehozták a fővárosból Gyarmati Pált, a Bp. Törekvés kitűnő versenyzőjét edzőnek. Keze alatt Holló Pál 1937-ben magyar bajnokságot nyert. Érdekessége ennek a január 10-én lezajlott versenynek, hogy az országos döntőben két ceglédi fiú került egymással szembe: Gál József a Ceglédi MOVE és Holló Pál, a Ceglédi Vasutas színeiben. Ekkor még Holló győzött." Gál viszont feltartóztathatatlanul tört fölfelé: 1938-ban az egyik hazai versenyen meglátta őt Matura Mihály, a magyar birkózósport egyik legnevesebb vezetője. Azonnal felvitte Gál Józsefet a fővárosba és leigazolta az UTE-be. A ceglédi fiú azonban nem tudta megszokni az idegen környezetet, rövid két hónap után visszatért szülővárosába, és a helyi MOVE-ban folytatta szorgalmasan az edzéseket. Ekkor már önálló fuvarosként dolgozott a 21 éves fiatalember. Kemény napi munkája után minden este bejárt az edzésre és órákon át gyúrta társait. Szorgalmas munkájának meg is lett az eredménye: 1940-ben behívták a válogatott keretbe. 1941-ben ő nyerte meg könnyűsúlyban a kötöttfogású magyar bajnokságot. 1942-ben pedig megismételte: másodszor bizonyult a legjobbnak súlycsoportjában. 1942-ben megnősült. 1943-ban behívták katonai szolgálatra. Először Cegléden teljesített szolgálatot, így tudott edzésre járni, s 1943-ban is megnyerte a magyar bajnokságot, de mostmár váltósúlyban. Nem sokkal később Kaposvárra helyezték, és 1944-ben a háborús események közepette szovjet hadifogságba esett. Hogy nem következett be ezek után tragédia sportpályafutásában, a szerencsés véletlennek köszönhette: - a fogolytábor pékségébe került és nem romlott le fizikailag, mint a magyar hadifoglyok ezrei. Társaival kultúrprogramot szervezett a hadifoglyok számára és ennek keretében birkózó bemutatót is tartottak. Feltűnt itt egy szovjet tisztnek Gál tehetsége, és elintézte, hogy a magyar birkózó bejárhasson Szaratovba és együtt edzhessen a szovjet birkózókkal. 1948-ban tért haza Gál József három és fél év szovjet hadifogságból - de ő kivételesen egészségesen, jó edzettségi állapotban. Hazatérése után azonnal meghívták a Vasutas SE birkózószakosztályába, ahol a tehetséges birkózók között hamar formába lendült. Hogy milyen tehetségek voltak ezekben az években, ebben a szakosztályban - elég annyit megjegyezni, hogy hármat is behívtak közülük a londoni olimpiai keretbe. Kenéz Bélát, Szalisznyó Józsefet és Soltész Lászlót. Az olimpiai keretben szereplő három társa látva Gál nagyszerű formáját, felvitte Gált Budapestre, hogy felhívják rá a birkózó szövetség figyelmét. Engedélyezték is, hogy megmérkőzzék Ferencz Károllyal, aki könnyűsúlyban képviselte volna a magyar színeket az olimpián. Gál biztosan győzte le az első számú jelöltet, de különböző megfontolásokból mégsem őt vitték ki Londonba. Nagy csalódás volt ez számára, de nem adta föl, s 1948-ban már ismét ő a magyar bajnok! 1949-ben ötödször országos bajnok, a CVSE csapatával megnyerte a magyar vasutas bajnokságot, és többször szerepelt a válogatottban is. 1950-ben az első hivatalosan kiírt birkózó világbajnokságra Stockholmban került sor. "Mint bomba robbant a meglepetés Stockholmban: egy ismeretlen magyar birkózó egyetlen vereség nélkül lehengerelte súlycsoportját a kötöttfogásban és elsőként a magyar birkózósport történetében elnyerte a világbajnoki címet! A már 32 éves Gál József, aki majdnem elveszett a birkózósport számára, egyetlen vereség nélkül jutott föl a dobogó legmagasabb fokára. Görög, jugoszláv, svájci és dán ellenfelét 3:1 arányú pontozással, török ellenfelét tussal, s végül a döntőben a svéd Gustaf Freijt, a londoni olimpia könnyűsúlyú bajnokát is biztosan 3:1 arányba győzte le." "A világbajnok ceglédi birkózó fogadtatása szülővárosában rendkívüli esemény volt. A szakosztály agilis vezetőjének, Utassy Józsefnek szervező munkája révén, olyan ünneplésben részesítették, amilyen más ceglédi sportolónak még nem jutott ki: a család és jóbarátok, a szakosztály és a város egész sportszerető közönsége ott tolongott a vasútállomáson Gál József fogadtatásán. Különvonaton vitték be a Tanácsházára a tiszteletére rendezett ünnepségre." A fuvaros kisipart az államosítás miatt fel kellett számolnia. A világraszóló siker után biztos állást kapott a vasútállomáson. Az áruforgalomnál dolgozott lelkiismeretesen, itt jutott idő a rendszeres edzésre is. Mert Gál József lankadatlan szorgalommal készült a következő versenyekre is. "1952-ben nagyszerű lehetőség nyílott a ceglédi birkózók előtt. Három ceglédi került be a helsinki olimpiai válogatottba: Kenéz Béla, Gál József és Soltész László. Gál, aki súlycsoportjának elsőszámú jelöltje volt, a tatai táborban bordatörést szenvedett. Ekkor helyére Tar Gyulát tették be a csapatba. Amikor aztán Gál a gondos kezelés nyomán mégis rendbejött az indulásig, a vezetőség nem akarta lecserélni Tar Gyulát sem, de ki akarta vinni Gált is. Azt a megoldást választották, hogy Gál Józsefet áttették a szabadfogásba, bízva abban, hogy nagy erejével ott is boldogulni fog." A számára szokatlan fogásnemben a balszerencsés sorsolás, és a súlyos bírói tévedések is súlytották. Gál József sokáig nem tudta kiheverni ezt a kudarcot, melyről pedig ő tehetett a legkevésbé. 1953-ban szeretett felesége hirtelen rosszul lett, kórházba szállították de az életét megmenteni már nem lehetett. Leánya Sárika még csak tíz éves volt. Lelki bánatával dacolva , továbbra is végezte munkáját a vasútnál és járt az edzésekre. Belátta azonban, hogy kislánya mellé anya kell. 1954-ben újra megnősült. 1956-ban megszületett második leány gyermeke, Marika és így ismét teljes lett a családi boldogság. 1954-ben még megnyerte - hatodszor - a magyar bajnokságot. 1955-ben részt vett az isztambuli nemzetközi Vasutas Bajnokságon, de érezve, hogy eljárt fölötte az idő, 1958-ban, 40 éves korában abbahagyta a versenyszerű sportolást. A sporttól azonban nem szakadt el: egy ideig a CVSE ifjúsági birkózóinak volt az edzője, majd az egyesület elnöke, végül a labdarúgó szakosztály vezetőjeként tevékenykedett. Teljesült a vágya, nyugdíjas éveinek igazi boldogságát az 1983-ban született unokája, Marietta jelentette számára. Szívesen tevékenykedett messze híres szőlőskertjében, jó szívvel kínálta saját termesztésű finom homoki borát. Gyönyörű galambjai több versenyen nyertek szép elismerést. Cegléd Város Önkormányzata 1993-ban Cegléd Díszpolgárává választotta. 1998-ban 80. születésnapján Cegléd város vezetése szép serleggel köszöntötte fel. 2000. március 23-án a Magyar Birkózó Szövetség elnöke, Dr. Hegedűs Csaba kupával, a Vasutas Sportközpont arany emlék plakettel gratulált Gál József stockholmi világbajnoki győzelmének 50 éves évfordulójára. 2001-ben Cegléd Város Önkormányzata Cegléd Város Sportjáért Díjat alapított, melynek átadására minden év március 23-án kerül sor, Gál József világbajnoki győzelmének tiszteletére. 2002-ben Gál József megkapta a Magyar Birkózósport Szakmai Érdemrendjének Arany Fokozatát, amely a magyar birkózósport legnagyobb szakmai elismerése.
Irodalom: Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (Cegléd 1984); Kürti Béla: Tallózás a ceglédi sport múltjában (Cegléd 1987); Kürti Béla: Ceglédi olimpiai kalauz (Cegléd 1996); Svábenszki Pál: Rekviem Gál Józsefért (Cegléd 2003)
- K.T. -
Vissza az előző oldalra »
|