A CEGLÉDI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG

"Az Atyának, fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Ámen! Mi élők, azoknak, akiket Isten utánunk a jövőben éltet, adjuk tudtukra a következőket: Cegléd városunkban ágost. hitv. evang. egyházunk felsőbb vidékről ideszállingózott hívei, mint szórvány léteztek 1783-ik évig, honnan túl mint leányegyház, a tápió-szentmártoni gyülekezethez csatlakoztak."

Az 1895-ben kelt dokumentum szerint így kezdődött a ceglédi evangélikus gyülekezet története. A Nógrád, Árva és Nyitra megyéből "ideszállingózott hívek" és a környékbeli falvakból betelepülők 1791-ben megválasztották az első presbitérimot és az első tanítót.

Ez utóbbi 1792-ben foglalta el hivatalát, abban az évben, amikor megtartották az első nyilvános istentiszteletet is. 1802-ben hívták meg az első lelkészt, Zelenka Pált, 1815-ben pedig fölépítették torony nélküli kicsiny templomukat, mely csaknem nyolcvan évig várta a híveket a város központjában. A városrendezésnek útjában álló régi templom lebontása után Sztehlo Ottó (1851-1923) építészt kérték föl az új istenháza terveinek elkészítésére. A maroknyi, 895 lélekből álló egyház hívei 1896. október 31-én foglalták el főtéren álló új templomukat. A mai Szabadság téren magasodó, karcsú tornyú, arányos méretű épület egyike a város legszebb középületeinek. Az oltár egy része, a szószék és a padok a régi templomból kerültek át, épp úgy, mint az a keresztelő medence, amelyet Gombos Pál jóvoltából kapott az egyház. Az orgona Bakos Károly helyi orgonaépítész munkája. Az oltárképet - a gecsemánei kertben gyötrődő Jézusról - budapesti festő, Jakobey Károly festette. Török József lelkész, Szokol Mihály gondnok és Felicides Sándor felügyelő nevének említése is hozzátartozik a templom építésének krónikájához, éppúgy, mint Vermes Mihályé, aki új harangot adományozott az egyházközségnek a nagy esemény tiszteletére. Ez utóbbit Seltenhofer Frigyes és Fiai soproni műhelyében öntötték.

Az egyházközség első iskolája 1861-ben épült fel. Helyén, a mai Népkör utcában 1928 óta új épület magasodik, tervezője Hegedűs Károly volt. Az emeleti folyosón 1934-ben avatták föl Alexy Lajos (1858-1910) és Mészáros János (1852-1906) tanítók emléktábláját. Előbbi 1879-tőt 1910-ig, utóbbi 1875-tőt 1905-ig oktatta a tanulókat a város jónevű iskolájában. Az egykori tanítványok nevében állított emléktáblát Keviczky Hugó tervezte. Ma az egyháznak iskolája nem lévén, az épületben a Táncsics Mihály Általános Iskola diákjai tanulnak.

A XX. században Törteti Lajos, Ordass (Wolf) Lajos, Egyed Aladár és Jávor Pál lelkészek teljesítettek szolgálatot a gyülekezetben. A II. világháború után az elődök nyomdokain járó Ribár János, Zászkaliczky Pál majd Véghelyi Antal vezetésével élt a gyülekezet. 1999. december 2-án iktatták be tisztébe Horváth Ferenc Józsefet.

Különös véletlen, hogy a város két polgármestere - Gombos Lajos és Sárkány Gyula - ugyancsak ennek az egyházközségnek volt a tagja. Rajtuk és családjukon kívül többekkel együtt a Vermes, a Raffay, az Elefánt, a Kiszel, a Kmetyó család tartotta életben a ceglédi evangélikusok kis létszámú, de életerős gyülekezetét. "Jöttünk, de nem megyünk, és épen azért nem vagyunk jött-mentek." mondta 1895-ben a templom alapkőletételének ünnepélyén Török József lelkész. Szavai ma sem vesztettek érvényükből. Az evangélikusok több, mint 200 évvel ezelőtt nemcsak otthonra leltek Cegléden, hanem az idők során maguk is formálói lettek a város közös életének.

A kicsiny Ceglédi Gyülekezet ma kb. 350 főt számlál. A református és a katolikus egyház után a város harmadik legfontosabb gyülekezete. Tevékeny emberekből áll presbitériuma. Tagjai a város közéletének is meghatározó személyiségei.

A templomtól nem messze, a Bercsényi u. 2. sz. alatt álla Lelkészi Hivatal régi, 120 éves épülete. A belváros egyik jellegzetes saroképülete. A Lelkészi Hivatal épülete ad helyet a lelkészlakásnak és a gyülekezeti teremnek. Itt zajlanak a bibliaórák, gyermek bibliakörök, ádventben és böjtben a köznap esti istentiszteletek, szeretetvendégségek, presbiteri gyűlések, kis- és nagyifjúsági alkalmak.

Vasár- és ünnepnapi istentiszteletek - de. 10 órakor - a templomban vannak. A téli időszakban a fűtés miatt az istentiszteleteket a gyülekezeti teremben tartjuk (Szolnoki u.2.) Minden hónap 1. és 3. vasárnapján és a nagy ünnepek mindkét napján úrvacsoravételre van lehetőség.

Lelkészi Hivatal fogadóórái: hétfőn, szerdán és pénteken de. 09:00-től 12:00-ig.
A lelkész: Szlaukó Orsolya
Elérhetőség - Lelkészi Hivatal
2700 Cegléd, Szolnoki u. 2.
(20) 824 92 66
(53) 317-886
orsolya.szlauko@gmail.com

• A Toldy Ferenc kórházban evangélikus istentisztelet minden hó 4. csütörtök délután 5 órától a földszinti tanácsteremben.
• Hitoktatás a Református, a Várkonyi és a Táncsics Általános Iskolákban és a Szent Kereszt Katolikus Iskolában.
• Minden pénteken 10:00 órától Baba-Mama kör az evangélikus gyülekezeti teremben.
• Minden pénteken 15:00 órától konfirmációs oktatást tartunk.
• Minden pénteken 18:30-tól Halleluja kórus próba van, amire minden érdeklődőt szeretettel várunk.
• Családi és gyermek istentisztelet minden hónap 2. vasárnapján 10:00-tól, téli időszakban a gyülekezeti teremben, nyári időszakban a templomban.

Minden alkalmunkat a 2700 Cegléd, Szolnoki u. 2. szám alatt tartjuk, a gyülekezeti teremben.

A templomot megtekintésre előzetes telefonos (20) 824 92 66) egyeztetés alapján tudjuk kinyitni.

A ceglédi evangélikus egyház hírei »